Fantasztikus, csodábaillő történetre akadtam egy facebookos ismerősöm megosztásai között. A történet annyira elbűvölt, hogy el sem tudom mondani érzéseimet, milyen csodálatos tud lenni az életért való küzdés ösztöne, hihetetlen micsoda értelmes dolgokra képesek az állatok, elgondolkodtató mennyire nem ismerjük, vagy félreismerjük őket, ....vajon mire lennének képesek ha beszélni is tudnának???!!!!!!

Egy Alaszkában élő halász, a napi szokásos útján hajózott a fagyos hidegben, mikor egyszer csak a semmiből, négy őz tűnt elő és úsztak a hajó felé. A hajóról hitetlenkedve figyelték az őzeket, akik a hajóhoz érve körözni kezdtek a hajó körül figyelve a hajón lévőket, mintha kérnék őket, mentsetek meg.....A halász lenyitotta ...

Az eddigi tapasztalataim alapján, Amerikában az emberek többségének,  a Thanksgiving, vagyis a Hálaadás napján kezdődik a karácsonyi szezon, az igazi karácsonyi készülődés. A Hálaadás napja, minden évben, november negyedik csütörtökére esik, talán ez a legszélesebb körökben ünnepelt hagyomány, még a karácsony is csak a második ezután a sorban. Ez azért lehet, mert ezt igazán nem csak keresztények ünneplik, szinte minden ember aki Amerikában él, átvette ezt a szokást, egy évben egy nap megállnak, és a család az ország legtávolabbi pontjáról is hazautazik a nagymama asztalához, hogy együtt adjanak hálát, az új hazáért, a családért, a boldogulásért, egészségért, anyagi javakért, kinek, kinek  mi oka van hálásnak ...

 "Azon gondolkodtam el, hogy vajon milyen úton kerültél el Magyarországról?! Milyen gondolatok, vagy milyen okok vihettek el Téged egy másik világba?! S, vajon Neked volt-e igazad, vagy nekünk, akik nem mertünk, vagy nem akartunk egy ilyen merész lépésre szánni magunkat... Ki tudja...?"

A fenti sorokat egy középiskolai osztálytársam leveléből másoltam ki, amit ma küldött nekem az iwiwen. Az Ő sorainak köszönhetem, hogy ismét beindultak a gondolataim , előjöttek több évtizedes emlékeim,  hogy újra elmeséljem valakinek, miért is vágtam neki ennek az óriási útnak 34 éves koromban, mindent hátrahagyva addigi életemből és két bőröndnyi holmival nekivágjak az ismeretlennek, a bizonytalannak, hogy új életet kezdjek egy új világban.

...

 1995.nyarán érkeztem először Amerikába, a gyermekeimmel együtt - bár ők már korábban is jártak itt - épp ennek köszönhettem , hogy én is itt kötöttem ki, és hála Istennek azóta is itt élhetek. 

Örömmel jöttem, szívesen maradtam itt, nagy reményekkel kezdtem új életet 34 évesen, addigi életemet teljesen odahagyva, két bőrönddel, nyelvtudás nélkül, teljesen másokra utalva, de bizakodva, hogy a gyermekeimnek új lehetőségek nyílnak meg és talán még nekem is. Az első pillanattól kezdve faltam az új élményeket, teljesen új világ volt, teljesen ismeretlen és más, mint amit az addigi 34 évem alatt megéltem. Naponta telve voltam élményekkel, és mindent el akartam mesélni az otthon maradt rokonoknak, barátoknak, naponta írtam ...